Prána – a vájuk és a nádík

Újabb részlet a Krishnamacharya-könyvből:

 „Prána – a vájuk és a nádík
Az élethossz, a test és az elme ereje a tíz váju (életlevegő) – prána, apána, vjána, udána, szamána, nága, kúrma, krikara, dévadatta és dhanandzsaja – szabad mozgásának eredménye.
  1. Prána – a szívben helyezkedik el (hridaja)
  2. Apána – a köldök alatt (guha)
  3. Vjána – az egész testben
  4. Udána – torok (kantha)
  5. Szamána – köldök (nábhi)
  6. Nága – nyelv
  7. Kúrma – szemhéj (unmílana)
  8. Krikara – tüsszentés (ksuta)
  9. Dévadatta – ásítás (vihrambha)
  10. Dhanandzsaja – mindenhol (csak az élő vagy élettelen testben)
A jóga anatómiája szerint ezek a vájuk az alábbi nádíkon (csatornákon) keresztül áramlanak: ídá, pingalá, púsá, jasaszviní, kuhú, rudra, szusumná (melyekről később lesz szó) stb. Ha a vájuk áramlása ezekben a nádíkban bármilyen módon meg van zavarva, például a túlzott izomnövekedés, vagy más okok miatt, akkor megbetegszünk. Hogy a váju mozgása és a vérkeringés megfelelő módon történjen, szükséges a jóga-ászanák gyakorlása, ahogy Szvátmáráma Jógendra tanítja a Hatha-jóga Pradípikában. Szvátmáráma számára az eredeti és leghitelesebb forrás Patandzsalí, aki azt mondja, hogy azt, aki a jógikus rendszer szerint gyakorolja a jógászanákat, nem befolyásolja a forróság vagy a hideg, vagy az öröm és a bánat. Sok ezer évvel ezelőtt a jógászanákat mindenki napi rendszerességgel gyakorolta. De mostanra a jóga tudománya elrejtőzött, mint egy nő a purdah (fátyol) mögé, és fölösleges azt firtatni, hogy miért és hogyan hagytuk abba a gyakorlását. A Patandzsalí Jóga-darsanában, a 2. fejezet 29., 32., 46. és 54., valamint a 3. fejezet 1.,2.,3. szútrájában és más jóga-írásokban le vannak írva az alábbiak:
  1. Jama – 5 -féle
  2. Nijama – 5 -féle
  3. Ászana – számtalan (lásd a Dhjánabindu Upanisadot)
  4. Pránájáma – 128 -féle
  5. Dháraná – 2 -féle
  6. Dhjána – 2 -féle
  7. Szamádhi – 8 féle”